Căutare

Romániában jelenleg is hamu alatt izzik a nacionalizmus parazsa. Köztudott, hogy Bocéknak sem kell messze menniük egy kis nacionalizmusért, hiszen korábban a demokratáknak, majd a liberális demokratáknak köszönhető, hogy nincs az országnak kisebbségi törvénye. Valahányszor közel volt ennek a parlamentben való elfogadása a kolozsvári városatya és társai megtorpedózták. Persze Boc egy lépést sem tesz az állam elnökének, Traian Băsescunak a jóváhagyása nélkül. Bármennyire is tagadja Băsescu, hogy semmi köze C. V. Tudor megmentéséhez, nehezen hihető el, hiszen egy kis nacionalista felhangért neki sem kell messzire mennie. És amiként mások, még ő is emlékezhet arra, hogy az elnöki bőrfotellt nem kis mértékben éppen annak köszönhette, hogy a nagyromániások reá szavaztak. Most, hogy az elnöki pártot, a liberális demokratákat, éppen Băsescu miatt, a többi politikai csoportosulás elszigetelte és – az előzetes felmérések szerint – nincs esélyük a voksok ötven százalékának megszerzésére, sőt, még egynegyede is veszélybe forog, úgy gondolták, hogy a hatalom megszerzése érdekében az ördöggel, tehát a szélsőséges pártokkal is fogózzanak. Elfelejtik, hogy nem is olyan rég C. V. Tudor az állam elnökét részegesnek, hazugnak, korruptnak titulálta, na meg olyannak, akinek rács mögött a helye. Boc számára pedig egy beszélni nem tudó, mindent elhadaró kis hülye volt, akit az apja gyerekkorában óraszíjjal vert. De elfelejtették azt is, hogy a kommunizmust elitélő parlamenti ülésen a nagyromániások vehemensen tüntettek az állam elnökének szavai ellen és az erkélyről akarták ledobni a Băsescut támogató civil szerveződések tagjait. Ja, egyelőre egy mukk sincs arról, hogy ezek a civil szerveződések és főleg vezetőik miként vélekednek a nagy összeborulásról. Csak csendben jegyezném meg, hogy ha már Ceauşescu alatt hallgattak, most tiltakozniuk kellene. Hiszen Alina Mungiu Pippidi, Gabriel Liiceanu, Horea-Roman Patapievici, meg a többi elit értelmiségi, most egy csónakban találja magát C. V. Tudorral és Gigi Becalival. Ezek rosszabbak, sőt sokkal rosszabbak Adrian Năstasénál, hiszen ha a helyzet úgy hozza, akkor egy fasiszta diktatúrát támogathatnak, amikor is az utólagos megbánás, fejre hamuszórás – ebben kiválóak – semmi eredményt nem hoz. Mármint a román társadalomnak.

Egyelőre Brüsszel szótlanul figyeli, mi történik Bukarestben. Előre megjósolható azonban, hogy a félfasiszta – vagy teljesen az – politikusokkal való puszilózásnak nem fognak tapsolni, bármivel is fogják ezt a liberális demokraták magyarázni. Főleg, ha választások után ezeknek a pártoknak a segítségével kerülnek hatalomra. A sok bánatot hozó extrém nacionalizmus nem szeretik a civilizált Európában.